A versenysakkban egy győztes partiért egy pont jár, a döntetlenért egy fél, a vesztett parti nulla pontot ér. A verseny végén a rangsor felállítása egyszerű összeadással könnyen megvalósítható.
A korai XIX. században, amikor a modern versenyszerű játék elkezdődött, a döntetlenek nem számítottak, és az győzött, aki előbb elért egy megadott számú győzelmet, vagy akinek a legtöbb nyert partija volt egy adott számú játék után.
A sokrésztvevős versenyekben a döntetleneknek is jutott már szerep. A szabályokat úgy hozták, hogy ne legyen érdemes döntetlent játszani, de ez komoly ellenállásba üzközött. Később e szabályokat ejtették és a döntetlenek fél pontot értek.
A következő táblázat listázza a kis történeteket, melyek innen-onnan összegyűltek. Kattints bármelyikre a részletekért.
A klubban folyamatosan zajlanak különféle versenyek.
Egyelőre egyszeres körmérkőzéses, osztályalapú versenyek ezek. Az osztályalapúság biztosítja, hogy nagyjából azonos erősségű játékosok játsszanak egymással. A körmérkőzéses rendszerben pedig egyszerre futnak a játékok, egy 7 résztvevős verseny esetén tehát 6 párhuzamos játékot jelent.
Vannak egy osztályú versenyek, melybe az adott 200 pontos osztályhoz tartozó játékosok nevezhetnek be. Ezek mind 7 résztvevősek.
Vannak aztán a többosztályú versenyek is, melyek három osztályt fognak át. Ezek pedig 9 résztvevősek.
A komoly játékosok védelmében legalább 5 szabályosan befejezett játék szükséges a versenyekben való induláshoz, és az is, hogy a játékos megbízhatósági tényezője legalább 5 legyen.