A klub játékosai csapatokba szerveződhetnek, jelentkezhetnek csapatba, illetve létre is hozhatnak új csapatot is.
A csapatjáték komolysága érdekében csak a már megállapodott játékosok jelentkezhetnek csapatba, illetve csak a még megállapodottabbak alapíthatnak új csapatot. A megállapodottság megítélésére a megbízhatósági tényező szolgál.
Minden csapatnak van egy csapatkapitánya, aki eljár a csapat nevében: ő fogadja el, vagy utasítja el az új jelentkezőket, ő nevezi be a csapatot a csapatversenyekbe, stb, és ő végezhet beállításokat is a csapattal kapcsolatban.
A csapatkapitányi jogkör egy másik csapattagnak bármikor átadható.
A csapatok létszáma, a játékosok értékszáma, és semmi más sincs korlátozva, a csapattagok, illetve a csapatkapitány maga dönti el, hogy hány és milyen játékerejű (értékszámú) játékost vesz fel.
A csapatok kihívhatják egymást, illetve benevezhetnek a csapatversenyekbe, ahol további játék- és fejlődési lehetőség vár a csapattagokra. Ezek a lehetőségek még fejlesztés alatt állnak, később lesznek használhatók.
Az élő értékszám statisztikai számítás eredménye, mely számítás célja a játékosok játékerejének mérése. A módszert Élő Árpád fejlesztette ki. Mára szinte mindenhol használják, bár van néhány módosítása is, mint a Glicko módszer.
A számítás kidolgozásakor néhány előzetes adat került rögzítésre, melyek szót érdemelnek. A 2000-es értékszám az Ameriakai Nemzeti Bajnokságon 50%-os teljesítmény elérésére volt "méretezve".
Ökölszabály, hogy egy játékos általában 99%-át megnyeri azoknak a játékoknak, ahol egy 400 ponttal gyengébb játékossal játszik.
200 pontos értékszám kategóriák osztályokat alkotnak, az osztályalapú versenyek ezen osztályok alapján futnak, így hasonló erősségű játékosok játszhatnak egymással.