| |
Nekem való?
Sokan szeretnek sakkozni, de nem mindenki szereti a levelezési sakkot. Ha meg akarod nézni, hogy vajon neked
való-e ez a hely, légyszÃves olvasd el az alábbi állÃtásokat és nézd meg, hogy igazak-e rád nézve, vagy sem.
- Szeretem a levelezési sakkot.
- Ismerem a sakkjáték alapvető szabályait, vagy legalábbis kész vagyok megtanulni őket.
- Nem ragaszkodom feltétlenül a gyors játékokhoz, szeretem kielemezni az állásokat.
- Nem akarok számÃtógépes segÃtséget használni a játékaimhoz, hanem fejből játszom.
- Több játékot is tudok játszani egyszerre, ha van elég gondolkodási időm.
- Akkor akarok a sakkal foglalkozni, amikor van időm rá.
- Nem zavar, ha a játékok hosszú ideig tartanak, mivel több játékot játszom egyszerre, Ãgy minden napra jut gondolkodnivaló.
- Nem gond, ha ismeretlen emberekkel kell játszanom, akik esetleg a világ más országaiban élnek.
- Meg tudok tanulni egyszerű parancsokat, amivel megtehetem lépéseimet, döntetlent ajánlhatok, kihÃvhatok valakit, stb.
Ha ezek az állÃtások többségében igazak rád nézve (az első négy mindenképpen legyen az!), akkor neked való ez a hely, és várhatóan remek játékokat fogsz játszani a klubban.
|
|
|
| |
Wilhelm Steinitz
 1836-ban született Prágaban, világbajnok 1866-1894-ig.
A pozÃciós játék alapjait tette le, ezzel a modern sakk megalapÃtójává vált. Kétségtelen, hogy Steinitz úgy fejezetet nyitott a sakk történelmében. Óvatossága, gazdaságosságra törekvő játékvezetése miatt szinte törvényszerű volt a korszak nagy támadóinak - Csigorinnak és Gunsbergnek - alulmaradása. Szemléletét, mely a jövőt hirdette, nem értékelte a kor, melyben élt. A kor játékosai nem sok figyelmet szenteltek a gyalogoknak, az állás szerkezetének, ellentétben Steinitzzel, aki talán túlzottan sok figyelmet is szentelt rájuk. Az első hivatalos világbajnokságon - 1886-ban New Yorkban, és St. Louisban - Steinitz 5 döntetlen mellett 10:5-re győzött a lengyel Johannes Hermann Zukertort ellen. CÃmét megvédte Isidor Gunsberggel, és kétszer Mihail Csigorinnal szemben is. Aztán 1894-ben az Emanuel Lasker elleni világbajnoki döntőben vesztette el cÃmét.
Élete végén lelkileg összetört emberként vonult ideggyógyintézetbe, 1900-ban New Yorkban halt meg.
|
| |
Egyidejű játékok
Minden új játékos kezdetben 16 játékot játszhat egyidejűleg. Minden rendesen befejezett játékkal 2-vel növekszik ez a szám egészen 100-ig.
Rendesen befejezett egy parti, ha mattal, pattal, feladással, döntetlenben megegyezéssel, vagy döntetlen igényléssel ér véget.
Amikor már 5 játékot lejátszott egy játékos, a klub versenyeibe is benevezhet.
A párhuzamos játékok száma csökkenhet is. Ha egy játékos időkifutás miatt elveszÃti egy játékát, a párhuzamos játékok maximális száma 3-mal csökken. Ez a többi komoly játékos védelmét szolgálja.
|
| |
Tibi megjegyzése (2012.06.19):
Mindenki másért szereti a sakkot.
Van akinek csak megtedszik és játszik.
Van aki igazi hadvezérnek képzeli magát sakk közben aki életéért sakkozik.
Van aki azért sakkozik mert jó benne és másokat is azzá akar tenni.
Van aki azért sakkozik mert csak ebben a sportágban jó.
De mindegyikük egy valamit akar csak.....GYÕZNI!
heimk megjegyzése (2005.02.13):
Szerintem a sakk a csoda!
Az önmegvalósÃtás ezköze.
Egyike azoknak a mûvészeteknek, amelyek az embert mutatják.
Mutatják, hogy tudatos lény!
Mutatják, hogy képes absztrahálni!
Mutatják a szabályai, hogy gondolkodással és tiszta gondolkodással, új világok teremthetõk!
Számomra ez a sakk!
Legyek bár jó, vagygyengécske benne!
Küldj megjegyzést!
Adj hangot az oldalról alkotott véleményednek, mondd el a többi látogatónak is.
|
| |
Eszközök
A könnyebb nyomtathatóság érdekében van nyomtatóbarát változata is ennek az oldalnak:
Nyomtatási nézet
Ha ajánlani akarnád ezt az oldalt valakinek:
Küldd el emailben
Ha más méretű betűkkel akarnád megjelenÃteni ezt az oldalt:
|
| |
|
