| |
Játékok
Ha a klubban játszott játékokat keresel, akkor az Események oldalon találsz ilyeneket.
A játékosok annyi játékot játszanak a klubban, amennyit csak akarnak. A párhuzamos játékok maximális száma 100, ez egy általános beállÃtás a túlvállalás elkerülésére.
A klubban alapvetően három csoportba oszthatók a játékok. Ezek mind szabályos sakkjátékok, azonban bizonyos jellemzőik különbözhetnek attól függően, hogy melyik csoportba tartoznak.
A következő táblázat részletezi e három csoportba tartozó játékok tulajdonságait:
| |
Közvetlen kihÃvással létrejött játékok |
PárosÃtással létrejött játékok |
Versenyek játékai |
| Értékelés |
Helyező, vagy barátságos |
Helyező |
Helyező |
| Időhatárolás |
Időhatárolás nélküli, 10/30-as, 10/40-es, 10/50-es, vagy 5+1-es |
10/30 |
10/30 |
| Megnyitás |
Alapállásból induló, lépéslistával (pl. adott megnyitással) induló, vagy tetszőleges pozÃcióból (a bábuk helyzetének megadásával) induló |
Alapállásból indul |
Alapállásból indul |
| Oldal |
A kihÃvó választhat, alapesetben a kihÃvott világos |
Véletlenszerű |
Az oldalak a verseny szabályai szerint |
| Változat |
A kihÃvó választhat, lehet hagyományos, vagy Fischer Random |
Egyelőre csak hagyományos |
Egyelőre csak hagyományos |
| Nyilvánosság |
Nem nyilvános |
Nem nyilvános |
Nyilvános |
| Törölhetőség |
Közös megegyezéssel |
Közös megegyezéssel |
Nem törölhető |
A külső szervezetek itt megrendezett versenyei klubszinten nem helyezőek, ha nem felelnek meg a klub Házirendjének. Ezek más időhatárolás alatt is futhatnak, mint a fenti 10/30-as.
|
|
|
| |
A kuruksetrai csata
Amikor fölvirradt a vészterhes nap hajnala, csatarendben állt egymással szemben a két hadsereg. Négy sorban álltak fel a küzdők: legelöl a királyok, fejedelmek és hercegek csillogó harci szekereiken, drágakővel, aranyveretes páncélban, ragyogó fegyverzetben; minden szekéren magas kopja csúcsán lengett a jelképpel ékes harci lobogó, hogy a hősök a csata dúló forgatagában is felismerhessék ellenfeleiket. A második rendet a lovasság alkotta. Gyors, könnyű paripákon álltak készen a lovasok, hogy a szekérharcosokat támogassák. A harmadik sorban a hegy nagyságú harci elefántok következtek, páncélveretes kasokkal a hátukon, tele Ãjászokkal és gerelyvetőkkel; ha a szekerek és a lovasság megzavarták az ellenség csatarendjét, sziklagörgeteg gyanánt kellett előtörniük a hatalmas állatoknak. Az elefántok mögött sorakozott a gyaloghad, pajzzsal, karddal felfegyverkezve, hogy a csata sorsát tömegével eldöntse. (Idézet Bhaktay Ervin: Mahabharata cÃmű elbeszéléséből)
A sakkfigurák felállÃtása nagyon hasonló a fentiekhez:
Gyaloghad: a gyalogok
Harci szekerek: a bástyák
Lovasság: a huszárok
Elefántok: a futók (az elefántfej sematikus ábrázolása a középkori kéziratokban könnyen egy bolond sipkájának vagy egy süvegnek volt vélhető: ennek a figurának a francia neve fou, ami bolondot jelent, németül pedig Laufer, vagyis futó)
A keleti sakkban vezér a király minisztere, perzsául fersan, arabul mudabbi, vagy wezÃr.
|
| |
Ötven lépés szabály
A sakkjáték hivatalos szabályai szerint döntetlen igényelhető, ha egy állás már a harmadik alkalommal ismétlődik meg, vagy ha az utolsó 50-50 lépésben nem történt sem gyaloglépés, sem ütés.
Döntetlen úgy igényelhető itt, hogy a lépés végére két egyenlőségjelet kell tenni.
Ha a döntetlen igénylés jogos volt, akkor a játék döntetlennel véget ér.
Ha nem volt jogos, akkor döntetlen ajánlatnak minősül, amit az ellenfél vagy elfogad, vagy nem.
Itt is az FIDE szabályok szerint dolgozik a szerver.
|
| |
VÃrusok nélkül!
Mivel a játékosok alapesetben nem tudják egymás emailcÃmét, és minden levelet a sakkszervertől kapnak, Ãgy a játékosok között vÃrusok terjedésétől nem kell tartani.
|
| |
danger_men megjegyzése (2007.05.04):
Hogy kell elindÃtani a játékot?
Küldj megjegyzést!
Adj hangot az oldalról alkotott véleményednek, mondd el a többi látogatónak is.
|
| |
Eszközök
A könnyebb nyomtathatóság érdekében van nyomtatóbarát változata is ennek az oldalnak:
Nyomtatási nézet
Ha ajánlani akarnád ezt az oldalt valakinek:
Küldd el emailben
Ha más méretű betűkkel akarnád megjelenÃteni ezt az oldalt:
|
| |
|
