| |
Csapatok
A klub játékosai csapatokba szerveződhetnek, jelentkezhetnek csapatba, illetve létre is hozhatnak új csapatot is.
A csapatjáték komolysága érdekében csak a már megállapodott játékosok jelentkezhetnek csapatba, illetve csak a még megállapodottabbak alapÃthatnak új csapatot. A megállapodottság megÃtélésére a megbÃzhatósági tényező szolgál.
Minden csapatnak van egy csapatkapitánya, aki eljár a csapat nevében: ő fogadja el, vagy utasÃtja el az új jelentkezőket, ő nevezi be a csapatot a csapatversenyekbe, stb, és ő végezhet beállÃtásokat is a csapattal kapcsolatban.
A csapatkapitányi jogkör egy másik csapattagnak bármikor átadható.
A csapatok létszáma, a játékosok értékszáma, és semmi más sincs korlátozva, a csapattagok, illetve a csapatkapitány maga dönti el, hogy hány és milyen játékerejű (értékszámú) játékost vesz fel.
A csapatok kihÃvhatják egymást, illetve benevezhetnek a csapatversenyekbe, ahol további játék- és fejlődési lehetőség vár a csapattagokra. Ezek a lehetőségek még fejlesztés alatt állnak, később lesznek használhatók.
|
|
|
| |
A kuruksetrai csata
Amikor fölvirradt a vészterhes nap hajnala, csatarendben állt egymással szemben a két hadsereg. Négy sorban álltak fel a küzdők: legelöl a királyok, fejedelmek és hercegek csillogó harci szekereiken, drágakővel, aranyveretes páncélban, ragyogó fegyverzetben; minden szekéren magas kopja csúcsán lengett a jelképpel ékes harci lobogó, hogy a hősök a csata dúló forgatagában is felismerhessék ellenfeleiket. A második rendet a lovasság alkotta. Gyors, könnyű paripákon álltak készen a lovasok, hogy a szekérharcosokat támogassák. A harmadik sorban a hegy nagyságú harci elefántok következtek, páncélveretes kasokkal a hátukon, tele Ãjászokkal és gerelyvetőkkel; ha a szekerek és a lovasság megzavarták az ellenség csatarendjét, sziklagörgeteg gyanánt kellett előtörniük a hatalmas állatoknak. Az elefántok mögött sorakozott a gyaloghad, pajzzsal, karddal felfegyverkezve, hogy a csata sorsát tömegével eldöntse. (Idézet Bhaktay Ervin: Mahabharata cÃmű elbeszéléséből)
A sakkfigurák felállÃtása nagyon hasonló a fentiekhez:
Gyaloghad: a gyalogok
Harci szekerek: a bástyák
Lovasság: a huszárok
Elefántok: a futók (az elefántfej sematikus ábrázolása a középkori kéziratokban könnyen egy bolond sipkájának vagy egy süvegnek volt vélhető: ennek a figurának a francia neve fou, ami bolondot jelent, németül pedig Laufer, vagyis futó)
A keleti sakkban vezér a király minisztere, perzsául fersan, arabul mudabbi, vagy wezÃr.
|
| |
Osztályok
A játék nyilván akkor a legizgalmasabb, ha a ellenfelek hasonló erősségűek. Túl nagy különbség esetén az egyik fél unalmasnak látja ugyanazt a játékot, amit a másik megsemmisÃtőnek.
A játékosok játékerejét az élő értékszám mutatja, ez általában 800 és 2600 pont közötti értékű. A játékosok játékerejük, azaz értékszámuk szerint különböző csoportokba kerülnek, az azonos csoportokban hasonló erősségű játékosok játszanak.
A versenyek általában osztályalapúak, Ãgy hasonló erősségű játékosok játszanak egymással.
A leggyakrabban a következő osztályok léteznek, itt is ezeket használjuk:
| M osztály |
2200- |
| X osztály |
2000-2199 |
| A osztály |
1800-1999 |
| B osztály |
1600-1799 |
| C osztály |
1400-1599 |
| D osztály |
1200-1399 |
| E osztály |
1000-1199 |
| F osztály |
000-999 |
|
| |
Küldj megjegyzést!
Adj hangot az oldalról alkotott véleményednek, mondd el a többi látogatónak is.
|
| |
Eszközök
A könnyebb nyomtathatóság érdekében van nyomtatóbarát változata is ennek az oldalnak:
Nyomtatási nézet
Ha ajánlani akarnád ezt az oldalt valakinek:
Küldd el emailben
Ha más méretű betűkkel akarnád megjelenÃteni ezt az oldalt:
|
| |
|
