| |
Jellemzők
Időhatárolások
Több különböző időhatárolás használható a klubban.
10/30 - A leggyakoribb ez, alapesetben minden játék ezzel fut. A klubszintű versenyek mindig ezt használják. 10 lépést kell megtenni 30 naponta. Az órák 30 nappal indulnak, és minden 10. lépésnél újabb 30 nap adódik az órákhoz. Az órák maximuma 40 nap.
10/40 - Ez egy kicsit lassabb, 10 lépést 40 nap alatt kell lelépni, az órák 40 napról indulnak, és 40 nap a növekmény minden 10. lépésnél, a maximum itt 50 nap.
10/50 - Még lassabb, 10 lépés 50 nap alatt, majd 50 nap növekmény az órákon minden 10. lépésnél, arz órák is 50 nappal indulnak. A maximum 65 nap.
5+1 - Ez pedig egy gyors időhatárolás. Az órák 5 nappal indulnak, és minden lépésnél 1 nap adódik hozzájuk. A maximum itt is 30 nap.
A szerver gondoskodik az órák kezeléséről, ő számolja a gondolkodási időket, mindent rögzít a naplókban, mese nincs.
Ha az óra lejár, a játékos először bejelentetlen szabadságra kerül. Ha ez is véget ér, ő veszít, az ellenfele pedig eredményt igényelhet.
Elérhető: 2002.11.20
A sakkszerver és a klub legfontosabb jellemzőit a következő lista foglalja össze.
Kattints bármelyikre a részletekért.
Ha további részletek is érdekelnek, nézd meg a Részletek oldalt is.
|
|
|
| |
Link az E4EC-re
IGEN, jó lenne, ha tennél egy linket a honlapodra, mely a klub jelen honlapjára mutat.
Használhatod az alábbi képet és linket ehhez:
http://www.e4ec.org/
|
| |
Wilhelm Steinitz
 1836-ban született Prágaban, világbajnok 1866-1894-ig.
A pozíciós játék alapjait tette le, ezzel a modern sakk megalapítójává vált. Kétségtelen, hogy Steinitz úgy fejezetet nyitott a sakk történelmében. Óvatossága, gazdaságosságra törekvő játékvezetése miatt szinte törvényszerű volt a korszak nagy támadóinak - Csigorinnak és Gunsbergnek - alulmaradása. Szemléletét, mely a jövőt hirdette, nem értékelte a kor, melyben élt. A kor játékosai nem sok figyelmet szenteltek a gyalogoknak, az állás szerkezetének, ellentétben Steinitzzel, aki talán túlzottan sok figyelmet is szentelt rájuk. Az első hivatalos világbajnokságon - 1886-ban New Yorkban, és St. Louisban - Steinitz 5 döntetlen mellett 10:5-re győzött a lengyel Johannes Hermann Zukertort ellen. Címét megvédte Isidor Gunsberggel, és kétszer Mihail Csigorinnal szemben is. Aztán 1894-ben az Emanuel Lasker elleni világbajnoki döntőben vesztette el címét.
Élete végén lelkileg összetört emberként vonult ideggyógyintézetbe, 1900-ban New Yorkban halt meg.
|
| |
Küldj megjegyzést!
Adj hangot az oldalról alkotott véleményednek, mondd el a többi látogatónak is.
|
| |
Eszközök
A könnyebb nyomtathatóság érdekében van nyomtatóbarát változata is ennek az oldalnak:
Nyomtatási nézet
Ha ajánlani akarnád ezt az oldalt valakinek:
Küldd el emailben
Ha más méretű betűkkel akarnád megjeleníteni ezt az oldalt:
|
| |
|
